Lakossági tájékoztatás elektronikus ügyintézéséről – digitális állampolgárként
Ki köteles elektronikus ügyintézésre?
2023. évi CIII. tv. – Dáptv.-
„19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében * a) * a felhasználóként eljáró *
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,
ac) ügyész,
ad) jegyző,
ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) * a felhasználó jogi képviselője.”
„(2) * Az (1) bekezdésben megjelölt felhasználó, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett felhasználó, valamint az aktív felhasználói profillal rendelkező részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) * Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a felhasználó vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) * Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.”
A részletes szabályokat: a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.
Így A Dáptv. 19.§ (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. §. (1) bekezdésének 6. pontjában felsorolt gazdálkodó szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak az elektronikus ügyintézés kötelező !
Hol, milyen módon kell benyújtani a fent nevesített kötelezetteknek- a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében – a kérelmet, beadványt ?
A fentiek alapján tehát nem papír alapon, hanem digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 46. §-a szerint a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartására szolgáló biztonságos kézbesítési szolgáltatási címe a Cégkapu.
Az egyéni vállalkozók a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, régi nevén ügyfélkapus) tárhelyet használhatják az elektronikus kapcsolattartásra.
E rendelkezés alapján az egyéni vállalkozó beadványait a Dáptv. szabályai szerint elektronikus úton cégkapu, illetve KÜNY tárhely használatával köteles benyújtani a hatósághoz.
A kérelem benyújtása érdekében :
– az ÖNKORMÁNYZATI HIVATALI PORTÁL (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) oldalon az ügyintézés megkezdéséhez alul kék mezőben található „VÁLASSZON ÖNKORMÁNYZATOT” sávot kell kiválasztani. (Ide be kell írni az önkormányzat nevét)
– A kereső oldalon a település nevét kiválasztva, majd a mellette lévő kék mezőben a „LEKÉRDEZÉS” gombra kattintva lehet a találati listából „ <TELEPÜLÉSNÉV> KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT”-ot választani.
– Ezt követően három menüpontból lehet választani: „ÜRLAPKERESŐ” , „ÁGAZAT”, „ÜGYTÍPUS” – itt amennyiben nem ismert a konkrét űrlap megnevezése, vagy az „ágazat” vagy az „ügytípus” kiválasztása a célszerű.
Abban az esetben, ha ez nem így történik, akkor a papír alapon benyújtott kérelmet beadványt vissza kell utasítani ( Dáptv. 19.§ (5) bekezdésére tekintettel – érvénytelen – ).
Digitális állampolgár DÁP program / alkalmazás regisztráció esetében a magánszemély – természetes személy – automatikusan elektronikus ügyintézésre vált. Tehát ha valaki regisztrált DÁP-os – tehát regisztrált, mint digitális állampolgár, akkor a Dáptv. – 2023. évi CIII. tv. – 11.§ (3) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy az ügyei intézését tekintve az elektronikus ügyintézést /kapcsolattartást kívánja igénybe venni. „(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni. „.


